Főbb változások az UHU-Linux 1.2-ben

• Új kernel

  A rendszer ezentúl a 2.6-os kernelen alapul. A glibc változásának (lásd lejjebb) mellékhatásaként 2.4-es kernel nem képes futtatni az új UHU csomagjait, így a 2.4-es kernel használatát a legkisebb mértékben sem támogatja a disztribúció.

• Eszközkezelés

  A /dev fájlrendszer tartalmát a korábbi devfs helyett az udev rendszer kezeli. Az eszközök jogait az /etc/udev/permissions.d könyvtárban állíthatjuk be, lehetőség szerint ne az 50-udev.permissions fájlt szerkesszük át, hanem hozzunk létre újat, nagyobb sorszámmal és .permissions kiterjesztéssel (például 60-sajat.permissions).

• CD-írás

  Az ide-scsi modul helyett az ide-cd modult használjuk, így CD-íráskor például a cdrecord programban ATA:1,0,0 típusú azonosítóval, vagy az eszköz közvetlen nevével (például /dev/cdwriter) kell az eszközre hivatkozni. Szerencsére erre általában nem is lesz szükségünk, mivel a cdrecord és a cdrdao alapértelmezésben a /dev/cdwriter eszközt használja.

• Modulok betöltése

  A korábbi /etc/modules/AUTOLOAD fájlt átkereszteltük /etc/modules.load névre. Hasonlóan az /etc/modules.skip fájlban olyan modulokat sorolhatunk fel, melyek betöltését a boot során nem kérjük a rendszertől.
  
  A korábbi /etc/modules.conf fájl immár /etc/modprobe.conf névre hallgat.

• NPTL

  A glibc-ben a többszálúság támogatására szolgáló ősrégi LinuxThreads könyvtárat, mely minden szálat külön processzben hajtott végre, kicseréltük a 2.6-os kernelben újonnan megjelent kernel szintű szálazás lehetőségeit kihasználó NPTL-re. Ennek eredményeképp 2.4-es kernellel a disztribúció csomagjai sajnos nem futtathatók. Ez nemcsak a fő rendszerre van hatással, hanem értelemszerűen tetszőleges chroot rendszerre is, így például az uhubuild sem képes 2.4-es futó kernel esetén az UHU 1.2-höz illeszkedő csomagok elkészítésére.

• Új POSIX szabvány

  Az új glibc újabb POSIX verziót definiál, amely bizonyos rendszerprogramok esetén elutasítja a régi típusú argumentumok használatát. Többek között az alábbi programok érintettek:
  

  Elavult használat	Javasolt használat
  head -10	head -n 10
  tail -5	tail -n 5
  tail +3	tail -n +3
  sort +2	sort -k 3
  sort +2 -5	sort -k 3,5
  nice -19	nice -n 19
  nice --20	nice -n -20

  
  Az elavult használati módok ezen programok esetén még működnek, de figyelmeztetést írnak ki. Ajánlott saját szkriptjeinket minél előbb átírni, ugyanis más disztribúciók, illetve későbbi UHU verziók esetén a régimódi kapcsolók már nem fognak működni. Egyes jóval ritkábban használt programok esetén már most sem működik egy-egy elavult opció, a program kiírja a helyette használandó szintaxist. Megjegyzendő, hogy mindezen programok rávehetők a régi módon, figyelmeztetés nélkül történő működésre a _POSIX2_VERSION=199209 környezeti változó beállításával.

• sleep

  A sleep parancs immár képes tört másodpercet is várni, a parancssorban a törtszámot a használt nyelvtől függetlenül tizedesponttal kell megadni. Az usleep parancsot idővel el fogjuk távolítani, erre már most figyelmeztet.

• Optimalizáció

  A gcc programot beállítottuk, hogy alapértelmezésben az i586 architektúra utasításkészletét használva, i586-ra optimalizálva fordítson (vagyis -march=i586 -mcpu=i586 az alapértelmezett érték, de ez természetesen parancssorból felülbírálható). Ezzel összhangban a disztribúció legtöbb csomagját is így optimalizáltuk.

• Grafikus felület

  Az X Window grafikus felületet lecseréltük XFree86-ről a dinamikusabban fejlődő, más disztribúciók által is kedveltebb X.Org-ra.
  
  Az X immár közvetlenül kezeli az egeret, nem a gpm-en keresztül. A konfigurációs fájlban (/etc/X11/xorg.conf) nem szerepel az egérre utalás, az X szerver alap értelmezésben megtalálja az egeret.
  
  Tovább fejlesztettünk az X.Org konfigurációs fájljának tartalmán. Újdonságként a Device szekción belül „auto” nevű videokártya-meghajtó (Driver) is megadható, ilyenkor az xdriver program kimenetét helyettesíti ide az X. Az xdriver program automatikusan kideríti a videokártya típusát, és előnyben részesíti az nVidia és ATI gyári meghajtóit, amennyiben azok telepítve vannak.

• Rendszerbetöltő

  A /boot/grub/menu.lst fájlban a korábbi cp852 helyett UTF-8 ékezetkódolást kell használni, amennyiben magunk kívánunk ékezetes szöveget felvenni és azt a rendszerbetöltő grafikus képernyőjén ékezethelyesen látni szeretnénk. Sajnos ezek a bejegyzések szöveges módba váltás esetén meglehetősen olvashatatlanok, mivel a szöveges mód a PC alapértelmezett cp437 kódolását használja. Az UHU által alapból létrehozott bejegyzések mind angolul szerepelnek a menu.lst-ben (például Memory Test), ezeket a grafikus képernyőt megjelenítő program fordítja le magyarra.
  
  A grafikus betöltő által használt témafájl (például /boot/themes/uhu) az UHU 1.1-ben használt azonos nevű fájllal inkompatibilis formátumú.

• /media

  A Filesystem Hierarchy Standard (FHS) ajánlásához igazodva az eszközök automatikus csatolása a korábbi /mnt helyett a /media könyvtár alá történik. A /media könyvtár alatt ramfs fájlrendszer található, így az itt létrehozott plusz könyvtárak vagy fájlok a rendszer újraindítása során elvesznek. Ezért a kézi csatolások számára továbbra is az /mnt-t ajánljuk.

• Felhasználói csoportok

  Megszűnt a korábbi floppy, cdrom és cdwriter csoport, mivel manapság ennél lényegesen többfajta csatolható eszköztípus létezik, és értelmetlenség volna mindegyik számára külön csoportot felvenni. Ehelyett egyetlen media nevű csoport vette át a szerepüket. A csatolható eszközök (floppy, CD, USB adattárolók stb.) eszközfájljai root.media 660 jogosultsággal jönnek létre. A /media könyvtár tartalma, vagyis az eltávolítható eszközök felcsatolt fájlrendszere szintén csak a media csoport tagjai, vagyis a helyileg bejelentkezett felhasználók számára érhető el.

• PATH, su és su -

  Grafikus belépés esetén UHU 1.1-ben a grafikus rendszer PATH változója nem volt helyesen beállítva, így például Gnome-ban vagy KDE-ben az Alt+F2-t követően beírt parancsot, vagy egy ikon által indított programot másmilyen PATH mentén kereste meg a rendszer, mint a terminálban indított programot. Hasonlóan például nem-interaktív ssh belépés esetén is hibás PATH állítódott be. A PATH beállítását a shellből áthelyeztük a PAM autentikációs rendszerbe a pam_envfeed.so modul, /sbin/pam_envfeed szkript és /etc/envfeed.d könyvtár használatával. Így most már mindenütt ugyanazt az értéket kapja a felhasználó.
  
  A PATH beállítás eredményeképpen a sima „su” parancs a rendeltetésének megfelelően csak root jogosultságokat nyújt, nem root környezetet, vagyis a korábbi UHU disztribúciókkal ellentétben a PATH változót nem állítja át, így a /root/bin, /sbin és /usr/sbin könyvtárak sem kerülnek bele, viszont ennek megfelelően például a /home/felhasználó/bin sem kerül ki belőle. A „su -” parancs nyújt rendszergazdai környezetet, ez átállítja a PATH-t is. A sima „su” parancsra a régi viselkedés (PATH beállítása) elérhető az /etc/pam.d/su fájl megszerkesztésével, vagy a shell inicializációs fájljaiba a PATH beállításának visszarakásával.

• dhcp és ntp

  A dhcp kliens immár csak akkor írja felül az ntp konfigurációs fájlját, ha kapott ilyen adatot a szervertől.

• UTF-8

  Az UTF-8 karakterkészlet támogatása terén a következő főbb változások történtek:
  • A kernel a VFAT és hasonló fájlrendszereken a fájlnevek ékezeteit ezentúl nem Latin2-re, hanem UTF8-ra alakítja.
  • Az mkisofs alapértelmezésben UTF-8 kódolású fájlnevekre számít.
  • Az „u” nevű szkript segítségével ideiglenesen UTF-8 környezetre állhatunk át. A program, amennyiben gnome-terminal vagy konsole alatt indítjuk, a terminál viselkedését is átállítja UTF-8 módra az általa indított program futásának idejére. (Ez sajnos linux konzolban csak részlegesen, xterm-ben pedig egyáltalán nem működik.) Használatára példa: „u mc”.
  • Több program immár képes UTF-8 kódolású fájlokkal, valamint UTF-8 terminál fölött is helyesen dolgozni. Néhány példa: mc, mcview, mcedit, joe, pico, pine, mutt.
  • A tetex-unicode csomaggal elérhető az [utf8]{inputenc} modul, mellyel UTF-8 karakterkészletű LaTeX fájlokat tudunk lefordítani. A csomag csak ideiglenesen van jelen a teTeX 2-es verziója mellett, a 3-as teTeX hivatalosan is tartalmazni fogja az UTF8-támogatást.

• Színes grep

  A grep programban a --color=auto opciót alapértelmezetté tettük, így amennyiben terminálra ír, a találatot színezi. A GREP_COLOR környezeti változóban állítható be a szín, melyet például az /etc/env.d könyvtár alatt egy újonnan létrehozott fájlban állíthatunk be. A változó értéke az ANSI escape-szekvenciának a tényleges színkód része, például: „GREP_COLOR=1;33;42”.

• Csomagátszervezések

  Az alábbi főbb csomagátszervezések történtek:
  • A modutils helyét átvette a module-init-tools, a devfsd helyét pedig az udev.
  • Az XFree86 -> X.Org váltásnak megfelelően xfree86* és fonts-xfree86* csomagjaink ezentúl x.org* és fonts-x.org* névre hallgatnak.
  • A Java implementációt Blackdown-ról Sun-ra cseréltük. A csomagnév blackdown-j2re volt, java-jre lett.
  • A fam fájlállapotváltozás-figyelőt gamin-ra cseréltük, amely nem igényel rendszerszintű központi démont.
  • A gimp2 csomag megszűnt, gimp néven a program 2-es verziója érhető el.
  • Az mrproject program új neve planner.
  • Megszűnt a gnome2-user-docs-hu csomag, tartalma a gnome2-user-docs csomagban szerepel.
  • A régi quanta csomag ezentúl kdewebdev néven található meg.
  • A libpopt csomagot átkereszteltük popt-ra.
  • Megszűnt az rsync-fuzzy csomag, funkciója az rsync csomagban elérhető.

• uhubuild

  Az uhubuild használói egy főbb változással találkozhatnak: a ccache tartalmát ezentúl nem ömlesztve tároljuk, hanem lefordított csomagonként külön .tar.gz-ben. Habár van néhány hátránya is az új megközelítésnek, kétségtelen előny a jobb karbantarthatóság, hiszen magunk is könnyedén törölni tudjuk egyes csomagok ccache-ét, valamint az uhubuild rendszer is egy csomag sikeres újrafordításakor törli a régi, nem használt ccache fájlokat.